Nyitány:
Nyitány:
A lentebb olvasható mondatokat eredetileg hozzászólásnak szántam Áldottgyermek hasonló témájú írására, de a hossza miatt post lett belőle.
Először is egy kérdés: Hogy jön ide Lech Walesa?
"Ha hirtelen nem találunk okot akkor gyártunk, keresünk, csak szólni ne kelljen. Ha netán még így sem lenne tiszta: Lech Wałęsa"
Ezt így ebben az összefüggésben nem értem.
Wałęsa és a Szolidaritás nem mondva csinált okokból tette amit tett, ráadásul a rendszert váltani akaró és később váltó lengyeleknek olyan társadalmi katarzist okozott, - ami nálunk a csendes forradalomban elmaradt-, amely igazán egybe kovácsolta a népet, érezték, hogy igenis ők azok, akik változtatni tudnak a sorsukon és senki más.
Boldog, sikeres, erőben és egészségben gazdag új évet kívánok mindenkinek!
Tudom én, hogy kellene írni valami évértékelő félét, de nem fogok. Azt majd jövőre megteszi a Viktor, a Gordon meg a többi. Remélem Sólyom László a Magyar Köztársaság -sokszor vitatott- Elnöke a helyén értékeli új évi köszöntőjében az ország helyzetét.
Az idén nem kívánok válságban és szegénységben gazdag új évet, sokkal inkább fellendülést kívánok mind a gazdaság, mind az emberi kapcsolatok szintjén és kívánom, hogy visszatérjen az emberekbe a bizalom, mind egymás, mind az ország iránt. Szóval árokmentes 2010-et kívánok.
Éljünk tovább becsülettel és tisztességgel!
Maradok továbbra is őszinte hívük: San Miguel José!
Szokványos karácsonyi videó helyett, nem szokványos karácsonyi videóval kívánok kellemes ünnepeket mindenkinek.
...meg a kávé és cigaretta, mert kellenek a mérgek az életben maradáshoz. Leesett a hó is. Nyilván az eltakarítását üzemszerűen végzőket ez az idén is váratlanul érte. Úgy nagyjából országosan.
Most induljunk el kávét főzni:
Na most, hogy kész a kávénk, gyujtsunk rá és fokozzuk az ébrenlétet:
Most viszont húzzuk a kabátunkat és induljunk el dolgozni, de igyekezzünk, mert a z égbolt zár:
Néhány keresetlen szó
Esik... November Rain? Paff vagyok már teljesen ettől a sok víztől. Meg attól is, amit Immortalisnál és Áldottgyermeknél olvasok arról, hogy mi folyik itt ebben az országban, mi folyik ebben a városban.
Simán eltudom képzelni azt, hogy a káosz lassan lenyeli az országot mint, blow job-os lány munkája produktumát (Figyeled?! Eufémizmus baszod.). Már gondolkodni sincs kedvem a szlovák "öntudaton", a politikai elitünk töketlenségén, ürességén, felelőtlenségén, nemtörödömségén, alkalmatlanságán, gazemberségén és még végtelen hosszú sorokban lehetne sorolni a negatív minősítő jelzőket. Legyenek akár az koleszos fiúk a KISZ-es fiúk, a hétfejű sasosok, meg az ilyen-olyan demokraták.
Kezdem azt gondolni: megfelelő megoldás lenne, ha az eső kimosná ezt az országnak nevezett istállót, mint Herkules megtette Augiásznál. Kapott is érte egy egész csillagképet. Himnikus zengékkel ödvözölném és megasztalnám azt, aki ezt a melót itt is elvégezni. Szar meló, tudom, de valakinek mielőbb el kellene végezni, mert tele van a derítője mindenkinek.
Ennyi hirtelen elég is lesz egy időre. Viszalépek a hallgatás falába.
Végezetül: Egy valamit nagyon tudok, azt, hogy:
""Állok a pusztában, gatyám lobog.
Seggem kilóg, gyomrom korog.
Nézek a magosba, gondolok nagyot!
Magyar égre magyar csillagot!
Nyugati szél fú, délibáb ragyog.
Magyar vagyok, szittya vagyok!
Nem vágyok sokra, de egyet akarok: