2010.02.06. 16:01| Szerző: San Miguel José

 

Nyitány:
A márvány idő halad tovább. Tik-tak. Lefolynak a percek árnyai a falon.
Üres másfél óra. Nem üres, de nincs mit csinálni. Fél négy van délután, öttől programváltozás. Most kávéház. Haza is mehetnék, de minek. Hazaérek és fél óra múlva mehetek, tehát indulni felesleges. Ismerem magam, elleszek. Kávé, szóda néhány szál cigaretta, elhamvadó. Az egyetlen, ami zavaró, sehol egy ismerős. Beszélgetnék valakivel erről-arról. A hely üres (szóismétlés). Költözni kellene innen el, messzire, le a meleg délre vagy a Bahamákra. Klasszikus angol szabású öltönyök, Aston Martin, James Bond. Kapj el, ha tudsz! Téli világ, dögunalom, villódzó nyerő automata. Írni sincs miről… Kampány. Szóra sem érdemes. Mintha megállt volna a létezés. Legalább valami könyvem lenne. Bár, ha jobban bele gondolok, van itt egy könyves bolt nem túl messze, átmegyek és veszek valami francia irodalmat. Pestis. Vagy mégsem. Itt a PDA-m, ingyen wifi, Index, Facebook… Vár a harmadik valóság.
2010.01.22. 01:48| Szerző: San Miguel José

 

Az írás létrejöttéért külön köszönet Áldottgyermeknek, aki az utóbbi post-jaival féltéglát dobott gondolataim állóvizébe. 
 
A  pártok nem jövőt, hanem lényegében álmokat adnak el a választóknak. Tehetik ezt mindazért, mert a magyar szavazópolgár sokkal inkább érzelemből dönt, mint észérvek alapján. Ez adódhat abból, miszerint a magyar a fogyasztói társadalom csapdájába eset és az anyagi erejét felmúlva , a racionális választást felülírva fogyaszt. 
Nekünk mindent ellehet adni, ráadásul szinte bármennyiért. Ennek okait szerintem a Kádár rendszerben kell keresni. A mesterséges életszínvonal növeléssel legitimált rendszer, ami hagyta az állampolgárt viszonylagos jólétet teremteni magának, fokozatosan atomizálta és arctalan fogyasztóvá tette a társadalmat. Nagyon sokan emlékszünk még a pult alól beszerezhető banánra vagy az első matchbox-okra, a LEGO-ra és persze az ausztriai bevásárló turizmusra. 
2010.01.17. 14:38| Szerző: San Miguel José

A lentebb olvasható mondatokat eredetileg hozzászólásnak szántam Áldottgyermek hasonló témájú írására, de a hossza  miatt post lett belőle.

Először is egy kérdés: Hogy jön ide Lech Walesa?

"Ha hirtelen nem találunk okot akkor gyártunk, keresünk, csak szólni ne kelljen. Ha netán még így sem lenne tiszta: Lech Wałęsa"

Ezt így ebben az összefüggésben nem értem.

Wałęsa és a Szolidaritás nem mondva csinált okokból tette amit tett, ráadásul a rendszert váltani akaró és később váltó lengyeleknek olyan társadalmi katarzist okozott, - ami nálunk a csendes forradalomban elmaradt-, amely igazán egybe kovácsolta a népet, érezték, hogy igenis ők azok, akik változtatni tudnak a sorsukon és senki más.

2010.01.08. 06:20| Szerző: San Miguel José

Kávé és cigaretta.

2010.01.01. 00:00| Szerző: San Miguel José
2009.12.31. 15:52| Szerző: San Miguel José

Boldog, sikeres, erőben és egészségben gazdag új évet kívánok mindenkinek!

Tudom én, hogy kellene írni valami évértékelő félét, de nem fogok. Azt majd jövőre megteszi a Viktor, a Gordon meg a többi. Remélem Sólyom László a Magyar Köztársaság -sokszor vitatott- Elnöke a helyén értékeli új évi köszöntőjében az ország helyzetét.

Az idén nem kívánok válságban és szegénységben gazdag új évet, sokkal inkább fellendülést kívánok mind a gazdaság, mind az emberi kapcsolatok szintjén és kívánom, hogy visszatérjen az emberekbe a bizalom, mind egymás, mind az ország iránt. Szóval árokmentes 2010-et kívánok.

Éljünk tovább becsülettel és tisztességgel!

Maradok továbbra is őszinte hívük: San Miguel José!

2009.12.25. 17:59| Szerző: San Miguel José

Szokványos karácsonyi videó helyett, nem szokványos karácsonyi videóval kívánok kellemes ünnepeket mindenkinek.
 

2009.12.17. 06:20| Szerző: San Miguel José

...meg a kávé és cigaretta, mert kellenek a mérgek az életben maradáshoz. Leesett a hó is. Nyilván az eltakarítását üzemszerűen végzőket ez az idén is váratlanul érte. Úgy nagyjából országosan. 

Most induljunk el kávét főzni:

 

Na most, hogy kész a kávénk, gyujtsunk rá és fokozzuk az ébrenlétet:

 

Most viszont húzzuk a kabátunkat és induljunk el dolgozni, de igyekezzünk, mert a z égbolt zár:

2009.11.16. 22:00| Szerző: San Miguel José

 Néhány keresetlen szó

 
Néhány keresetlen szó,
Elgurult üveggolyó.
Beszélni, néha hiábavaló.
Tovafolynak a szavak, akár a folyó.
 
Végtelenbe nyúló
Szivárvány folyosó.
Ezer imába olvadó
Pár száz keresetlen szó.
 
Leírom egyszer
Az életem rímekben.
                                                  Szép lesz és kegyetlen.
 
Felhívom figyelmed,
Nem kell, hogy megértsed,
Csak hidd el és ne kérdezz...

  

2009.11.11. 22:22| Szerző: San Miguel José

Esik... November Rain? Paff vagyok már teljesen ettől a sok víztől. Meg attól is, amit Immortalisnál és Áldottgyermeknél olvasok arról, hogy mi folyik itt ebben az országban, mi folyik ebben a városban. 

Simán eltudom képzelni azt, hogy a káosz lassan lenyeli az országot mint, blow job-os lány munkája produktumát (Figyeled?! Eufémizmus baszod.). Már gondolkodni sincs kedvem a szlovák "öntudaton", a politikai elitünk töketlenségén, ürességén, felelőtlenségén, nemtörödömségén, alkalmatlanságán, gazemberségén és még végtelen hosszú sorokban lehetne sorolni a negatív minősítő jelzőket. Legyenek akár az koleszos fiúk a KISZ-es fiúk, a hétfejű sasosok, meg az ilyen-olyan demokraták. 

Kezdem azt gondolni: megfelelő megoldás lenne, ha az eső kimosná ezt az országnak nevezett istállót, mint Herkules megtette Augiásznál. Kapott is érte egy egész csillagképet. Himnikus zengékkel ödvözölném és megasztalnám azt, aki ezt a melót itt is elvégezni. Szar meló, tudom, de valakinek mielőbb el kellene végezni, mert tele van a derítője mindenkinek.

Ennyi hirtelen elég is lesz egy időre. Viszalépek a hallgatás falába. 

Végezetül: Egy valamit nagyon tudok, azt, hogy:

""Állok a pusztában, gatyám lobog.

Seggem kilóg, gyomrom korog.
Nézek a magosba, gondolok nagyot!
Magyar égre magyar csillagot!
Nyugati szél fú, délibáb ragyog.
Magyar vagyok, szittya vagyok!
Nem vágyok sokra, de egyet akarok:

Magyar Nemzeti Hip-Hop-ot!""