Szent István király intelmei a magyar politikai elithez Imre herceghez:
X. A KEGYESSÉGRŐL ÉS AZ IRGALMASSÁGRÓL, VALAMINT A TÖBBI ERÉNYRŐL
Az erények mértéke teszi teljessé a királyok koronáját, és a parancsok közt a tizedik. Mert az erények ura a Királyok Királya, miként égi serege áll kereken tíz karból, úgy életed vitele kerekedjék ki tíz parancsból. Kell, hogy a királyt kegyesség s irgalmasság díszítse, de a többi erény is hassa át és ékesítse. Mert ha a királyt istentelenség és kegyetlenség szennyezi, hiába tart igényt a király névre, zsarnoknak kell nevezni. Ennek okából hát, szerelmetes fiam, szívem édessége, sarjam jövő reménysége, kérlek, megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, sőt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz. Légy irgalmas minden erőszakot szenvedőhöz, őrizd szívedben mindig az isteni intést: „Irgalmasságot akarok, nem áldozatot.” Légy türelmes mindenekhez, nemcsak a hatalmasokhoz, hanem azokhoz, akik nem férnek a hatalomhoz. Azután légy erős, nehogy a szerencse túlságosan felvessen, vagy a balsors letaszítson. Légy alázatos is, hogy Isten felmagasztaljon most és a jövőben. Légy majd mértékletes, hogy mértéken túl senkit se büntess vagy kárhoztass. Légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen. Légy becsületes, hogy szándékosan soha senkit gyalázattal ne illess. Légy szemérmes, hogy elkerüld a bujaság minden bűzét, valamint a halál ösztönzőjét.
Mindez, amit fentebb érintettünk, alkotja a királyi koronát, nélkülük sem itt nem tud senki uralkodni, sem az örök uradalomba bejutni. Ámen.
Forrás:mek.oszk.hu/00200/00249/
Eszembe jutott a nagy 
Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek, aki ma erre jár. Patetikus karácsonyi hangvételű iromány nem lesz, lesz helyette karácsonyi zene. De ahhoz lapozni kell, mégpedig a post címére kattintva.
Szimplán frászt kaptam az idén a magyar politikai helyzettől és szlovák idiotizmustól. Szépen a nyakunkon a válság, két hónap alatt egy kalocsányi ember vesztette el az állását az országban, valószínűleg ez a folyamat nem áll meg ennél a számnál és márciusban nézünk majd, mint az a bizonyos Rozi a moziban, hogy mi is lesz velünk. Ha most nem vigyázunk gyorsan Bulgária szintjére kerülünk, onnan meg nehéz vissza jönni és mire vissza érünk elszalad mellettünk Európa. Ezt nem szeretném. Hihetetlennek tartom a politikai elitünk felelőtlen viselkedését a témában. Elérkezettnek látom az időt a sérelmek félretételére és túllépésére. Muszáj az együttműködés, hogy Szekfű Gyula szavaival éljek, némi interpretációval: nehogy valahol megint utat veszítsünk.
