(Update 2009.01.27.:Ez az írás egy egyetemi dolgozat része lett kibővitett változatban Politikai Filozófia tárgykörben.)De ez a cikk arra sarkallt, hogy mégis megtegyem. Itt az ideje eltöprengeni a hatalmi ágak szétválasztásáról, mivel az országban a bírói hatalom, vagyis az igazságszolgáltatás hierarchikus szervezetében a különböző szinteken pozíciókat betöltő ítészek gyakorta csak formálisan függetlenek a politikai erőktől.

Azt szokták mondani: független ember nincsen és ez igaz is. De a törvények őrei a törvények szellemét kell, hogy szolgálják. Az objektív döntés a feladatuk a tények minél behatóbb ismeretével, ezt politikai preferenciáik nem befolyásolhatják. Normális esetben így is van, csakhogy ott ahol a politika zsákmányszerzésre törekszik (Zsákmányszerzés (spoil system) alatt azt értem, hogy a politikai pártok hatalomra kerülve különböző pozíciókat osztogatnak azoknak az embereiknek, akik segítették őket a hatalomra jutásban vagy megbízható pártkatonák, de sem a végrehajtó-, sem a törvényhozó hatalomba nem jutottak be. Ezeket az embereket általában a közigazgatásba vagy állami intézményekbe szuszakolják be szolgálataik fejében. Előfordul, hogy egészen a középső szintekig jelen vannak. Egyébiránt ez a modern demokráciákra általánosan jellemző.), nos ahol ez így van ott a politika hatalmas befolyásra, ellenőrzésre tesz szert, szinte átszövi a rendszert és próbálja ezt a befolyást még jobban kiterjeszteni. Innen már csak egy ugrás a bíróságok függetlenségének relativizálása.

A relativizálódásnak egyik oka lehet, hogy a politikailag mélyen megosztott, az árok két partjára lökött magyar társadalomban, ahol folyamatosan demagóg, populista, az egészséges racionalitást szinte teljesen nélkülöző szólamok zúdulnak a nép nyakába, ott nehéz megőrizni függetlenséget, türelmet és a mások iránti megértést. Olyannyira az érzelmekre próbál a politika hatást gyakorolni, olyannyira igyekszik manipulálni az emberek gondolatait (természetesen mindezt a szavazat maximalizálás érdekében), hogy még a legerősebb, legfüggetlenebb individuumokat is képes maga alá gyűrni. Tehát magát az egyén pszichéjét állítják az oldalukra kiölve belőle az önálló döntés lehetőségét.

Bíróságokra leképezve a fentieket nagyjából így néz ki a helyzet: egy X érzelmű bíró amennyiben hatott rá a kommunikációs elnyomás, egy politikai ügyben nagy valószínűség szerint akkor is a saját oldala felé fog kedvezni, ha egyébként az ellenfélnek lenne igaza. Természetesen egy Y oldali érzelmű bíró hasonlóan fog cselekedni. Ez jelen van a mai bírósági gyakorlatban, jól nyomon lehet követni, gondolom, mindenki tud rá példákat hozni, ezért én nem teszem (első fokon az egyik nyer, fellebbezés, második fokon a másik nyer ugyan abban az ügyben).

Második ok lehet a különböző érdekhálózatok megléte. Ezt részletesebben nem hiszem, hogy elemezni kellene.

De térjünk vissza a cikkhez és nézzük a zsákmányrendszer működésén keresztül a helyzetet. A baloldal azért akarja berakni az emberét az LB csúcsára, hogy a másik oldal embereit eltávolítsa és a helyüket a sajátjainak adja. Így megint nem lesz független az igazságszolgáltatás.

A köztársasági elnök élve jogával kiállította a maga jelöltjét, persze szokásához híven ismét nem egyezetett a parlamenti pártokkal, és mint már eddig is láttuk a pártok kedélyesen, csuklóból elmeszelik a jelöltjeit. Mondjuk egy ilyen-olyan ombudsman esetében ez nem egetverő probléma, de a Legfelsőbb Bíróság Elnöke esetében ez azért nem normális. Nem vagyok egy Sólyom párti, mivel szerintem gyakran szereptévesztésben van, de most úgy gondolom, valószínűleg a zsákmányszisztéma visszafogására törekszik. Arra, hogy a politika ne települjön rá a társadalom minden alrendszerére. Viszont ha Sólyom emberét megszavazzák és a MSZP-nek sikerül a trükk és megszerzik a helyettesi pozíciót, kialakulhat valamiféle egyensúly a testületen belül, ez nem egyenlő természetesen a függetlenséggel, de kordában tarthatja a túlzott befolyást és elindíthat valamilyen szintű, formájú együttműködést. Persze, ha a jelen magyar realitások talaján állunk, akkor azt kell gondolnunk, ez inkább a konfrontációt fogja erősíteni nem a kooperációt.